Ha jól emlékszem, 2010-ben az első bükfürdői Strandpartyn találkozhattunk Veled a vasi fürdővárosban. Ismerted előtte is Bükfürdőt, vagy csak a felkérés után néztél utána hova is jössz?
Ismertem, mert 2004 őszén jártam itt először, egy kirándulás alkalmával. Egy hosszú hétvégét tölthettünk el és maradandó emlék maradt!
Milyen volt az első benyomásod?
A 2004-es nagyon pozitív volt, a 2010-es pedig már a nosztalgiával párosult új élmény egyvelege volt. Ez utóbbi persze már munkával telt, de azért valljuk be, ilyen helyen és körülmények között öröm a munka! Az akkori vendáglátóim mindent megtettek, hogy én is jól érezzem magam. Sokat elmond, hogy azóta is jó a viszonyunk, sőt, az egyik akkori kollégával a mai napig ápolom a munka és baráti kapcsolatot.
Ha jól tudjuk, több szállodát is teszteltél már az azóta elmúlt évtizedben, mi a véleményed a büki szolgáltatásokról, vendégszeretetről?
Olyan sokat azért nem, de Bükfürdőn már volt szerencsém többet is! Sajnos mindig nagyon rossz érzésem van a végén, hogy nem maradhatok még. Ezt kellene valahogy megoldani, mert ez így nagyon nem állapot. Vagyis állapot, csak rossz… Én alapvetően szeretek utazni, autóban ülni, járni az országot, gyönyörű helyekre menni. Bükfürdő picit olyan, mint egy hosszú út vége, egy kis kincsesládika, ahol azt érzed, hogy na, itt most elidőznék, úgy jó sokat.
Mi tetszett a legjobban és esetleg milyen hiányérzeted volt?
Aktív pihenés párti vagyok, de mostanában nagyon értékelem a passzív időtöltést is. Vagyis értékelném, ha lenne rá időm. A legnehezebb dolog időt szánni arra, hogy időt tölts. De 3 dologért mindig odavagyok, ha itt járok: Az ételek, a fürdő és az elektromos bringa! Ugyanis itt ültem először életemben elektrocangán! Szóval erről mindig Bükfürdő fog eszembe jutni. Na meg az a strandos rendezvény, amit az eső miatt a belső részen tartottunk meg. Szóval, van pár élményem innen…
Hogy fog telni az idei nyarad, merre mentek nyaralni?
Törökországban voltunk 1 hetet a családdal. Én még sosem jártam ott, pedig a nevem török eredetű (Zoltán=Szultán). Óriási élmény volt. Illetve most vagyunk túl egy tisza-tavi bringázáson. Amúgy jól telik, köszönöm. Munkával, de végre van egy kis családozás is.
Melyik volt életed legnagyobb koncertélménye (saját és nézőként is 🙂
Abból volt egy pár. Nézőként, hallgatóként bármelyik Bruce Springsteen a 4 közül, amelyen ott voltam! De a legmeghatározóbb az első volt 2003-ban és a 2012-es prágai, amikor elég közel élvezhettük a Főnök buliját. Saját koncertélményből nem tudnék csak egyet kiemelni, azt hiszem minden formációval és szólóban is megvoltak az etalonok. Egy szezon mindig ad legalább egyet.
HA te szervezhetnél egy fesztivált, kik lennének a fellépők?
Egy régi zenészbarátom idén nyáron meghívott, hogy csatlakozzak hozzájuk vendégelőadóként pár koncertjükön. Na, őket tuti meghívnám, elképesztő formáció és az eddigi közös élmények már túl is szárnyalták az elvárásaimat. Egyébként a Radio Live zenekarról van szó (Ez itt a reklám helye.) Az én zenei ízlésem szerintem nem annyira van fedésben a jelenlegi hazai vagy nemzetközi mainstream ízléssel. Sőt. Szóval nem vagyok releváns ilyen szempontból. Ha a kedvenceimet hívnám, valószínűleg csak pár haverommal lennénk ott
Ha lenne egy éttermed, milyen kaják lennének rajta?
Húúú, ez jó kérdés. Én elég szélsőséges, de egyszerű fogyasztó vagyok. Nem szeretem a gourmet-konyhát és a sznoboskodást. A skála egyik oldala nálam a klasszik rántott hús csirkemellből, rizibizivel, uborkasalival, a másik oldal a junk-kaják. De a kedvencem a BÜKfánfüstölt párizsis szendvics lekvárral. Bár ma már lehet hogy ez gourmet-nak számít..:) Ha saját kajálda, akkor valami amcsi-tematika lenne. De most hogy ezen gondolkozom, lehet meg kellene csinálni a „Párizsi lekvárral” bisztrót. Bükön.